, 2021/11/22
A környezetünk igen összetett, bonyolult rendszert alkot, fizikai, kémiai, biológiai körülmények összességét értjük alatta. Az egyszerűbb és érthetőbb megközelítés érdekében magát a környezetet több egységre tagolva tárgyalja a tudomány is.
Amikor környezetvédelemről beszélünk, akkor a felsorolt egységek valamelyikének, vagy esetleg mindegyikének a védelmét, további pusztulását, a jelenlegi állapot fenntarthatóságát célozzuk meg. Kitől kell megvédeni az élővilágot, a felszíni vizeket és a többit? Általában magunktól, tehát az emberektől, mert környezetünk károsításában mi magunk járunk az élen.
A környezetvédelem lexikonban olvasható megfogalmazása így szól: „Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből származó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében”1 A megfogalmazás minden szava fontos, lényeges. A környezetvédelemnek társadalmi keretek között (is) kell működnie, mert igazán eredményes csak úgy lehet, ha összefogunk (Tanulásirányító 1. pont). A káros következmények egy része már jelen van, ezek „kijavítása” is cél, a hasonló bajok megelőzése szintén. A környezetvédelem olyan fejlesztések, cselekvések sorozataként is felfogható, amelyek pl. a természeti erőforrások ésszerű használatát célozzák meg.
Az egyik lehetséges felosztás a következő: - levegő - talaj - felszíni és felszín alatti vizek - élővilág (növények, állatok) - táj és épített környezet.
A mindennap érzékelhető valóságra koncentrálva nagyon sok jelből látható, nem óvjuk eléggé környezetünket. Tapasztaljuk, hogy a kövek vagy ércek kitermelése érdekében végzett külszíni bányászati tevékenység a táj képét elcsúfítja, megbontja, az adott területen és környékén a növényzet megsemmisítését, pusztulását okozza. Egy erdős terület kiirtása egyes esetekben értékes állatfajok eltűnéséhez vezethet, miközben az erdő talajának suvadását idézi elő.
Akkor beszélünk környezetvédelemről, ha valamely tevékenység vagy folyamat következményeként a környezetet alkotó egységek közül egy vagy akár több egység (víz, levegő, élővilág stb.) összetétele, működése megváltozik. Például levegőszennyeződésről beszélünk abban az esetben, ha az élőlényekre káros mennyiségben található a levegőben idegen anyag, illetve az eredeti alkotók (oxigén, nitrogén, egyéb gázok) aránya jelentősen megváltozik.