Elsivatagosodás

A száraz és félszáraz területeken az éghajlati, biológiai és emberi tényezők okozzák a talaj minőségének romlását. Minden szempontból.

Ennek következtében a fennmaradása veszélybe kerül. Még a nedves területeket is érinti az elsivatagosodás veszélye, a trópusi erdőket is.

A talaj törékenységének jellemzői és a tápanyag ciklus miatt következik be. Az ökoszisztémákban, amelyek fenntartják a növénytakarón alapuló kényes egyensúlyt, drasztikus változások az elsivatagosodás oka. Ilyen az esőerdő, például az Amazon, ahol a tápanyagok körforgása a biomasszában zajlik, ideértve az alom és a talaj szerves anyagainak rétegét is.

Száraz zónák

Nem lehet csak a csapadék szempontjából meghatározni az elsivatagosodásnak kitett száraz területeket, a hőmérsékletre is figyelni kell.

A hőmérséklet a maga részéről határozza meg a párolgás sebességét és így  a víz rendelkezésre állását a talajban.

Ahol hideg a sivatag ott az alacsony hőmérséklet miatt nem érhető el a víz, mert egy része meg fagy.

Szárazsági index

E száraz területek pontosabb meghatározása érdekében szárazsági index-et  hoztak  létre. Úgy számítják ki, hogy az éves csapadékot elosztjuk az éves párolgási potenciállal. A szárazsági mutatói legfeljebb 0,65, és ennek alapján a földfelszín 10% -át száraznak minősítik. Továbbá 18% félig száraz, 12% száraz és 8% hiperszáraz.

Egy száraz zónában a hőmérséklet, a páratartalom és a talaj termékenységének kombinációja csak a ritka növényzetet és az alacsony biomasszát képes támogatni.

Olyan területek, ahol az élet támogatásának feltételei korlátozódnak, ezért minden változás súlyos következményekkel jár.

A terület szárazságával arányos közvetlen módon fenyeget az elsivatagosodás folyamata. Azt tapasztalhatjuk, hogy minél szárazabb, annál fogékonyabb az elsivatagosodás területe.

Működő tényezők

Az elsivatagosodás során egymással összefüggő tényezők sora lép, befolyásolva a talaj termékenységét és fizikáját. A termelékenység ezáltal csökken.Így  a növénytakaró elvész, és a talajt további erózió érinti. Törékeny területeken az erdőirtás során következnek be, megmutatkozik az eróziós problémákban.

Okai a növekvő hőmérséklet, a növekedett sótartalom, a csökkent vízellátás és persze a talajszennyeződés.

A leginkább fogékony területek

A száraz területek a leginkább érzékenyek az elsivatagosodásra a globális felmelegedés jelensége miatt. Ezért  félszárazakká vagy akár hiper szárazakká válnak.

Az elsivatagosodásra leginkább hajlamos területek azok, amelyek közel vannak a száraz ökoszisztémák határaihoz.

Hét felelős folyamatot azonosítottak:

Vízerózió

Sósodás

A növénytakaró leromlása vagy elvesztése.   

Szélerózió

A talaj szerves anyagainak csökkentése. Tömörítés és kéreg képződés a talajban. Mérgező anyagok felhalmozódása.

Együttesen hatnak, és emberi cselekedetek vagy természeti jelenségek váltják ki őket.

Erdőirtás

Egyik közvetlen oka az elsivatagosodásnak, a növénytakaró megszűnik, így a talaj a víz és a szél eróziós hatásnak van kitéve. Mindez történik új területek beépítésével a mezőgazdaság és a legeltetés, a fakitermelés vagy az iparosítás érdekében.

A bolygó 3 milliárd fájából évente mintegy 15 milliót vágnak ki. Emellett  a trópusi erdőkben vagy a hegyvidéki ökoszisztémákban az erdőirtás az erózió következtében súlyos talajvesztési problémákat okoz.

Erdőtüzek

A tűz következtében sajnos eltávolodik a növénytakaró és romlik a talaj szerves rétege és szerkezete.Így a talaj a víz és a szél hatására hajlamosabb az eróziós folyamatokra.

Ugyancsak befolyásolják a talaj mikró flóráját és mikrofaunáját. Természetes és antropogén okok egyaránt okozhatják őket.

Bányászat és olaj

A bányászat a termőréteg felszámolásával és a talaj drasztikus zavarásával jár,  a keletkező szilárd hulladék és szennyvíz erősen szennyezi a talajt és a vizet.

Következménye, hogy csökken a talaj, maga a talaj termelékenysége, ami elsivatagosodás hoz  vezet.

A víztartók túlzott kiaknázása

Egyik fő oka az elsivatagosodásnak. A vízi ökoszisztémák a víztestekhez kapcsolódó folyamatok sorozatától függenek. A vízi rétegek túlzott kiaknázása, amely nagyobb a helyreállítási képességénél, aszályt okoz és kihat a biológiai sokféleségre. Mint ahogy a vízszintig eljutó gyökös rendszerű növényfajok eltűnhetnek.

Vízszennyezés

Ami hatással van az ökoszisztémákra. A  vízforrások szennyeződésével a növénytakaró eltűnik, és megkezdődik az elsivatagosodás folyamata.

Globális felmelegedés

Közvetlenül hozzájárul az elsivatagosodás hoz a fokozott párolgás miatt, és kevesebb víz áll rendelkezésre. Elmondható, hogy az éghajlatváltozás megváltoztatja a csapadékmennyiséget, meghosszabbítja az aszályt vagy szakadó esőt okoz. Befolyásolja az ökoszisztémák és a talaj stabilitását.

Gazdálkodás

A növekvő igény az élelmiszer előállítás iránt  és az e tevékenység által előidézett gazdasági előnyök fokozzák a mezőgazdaságot és így az elsivatagosodást. A modern mezőgazdaság a monokultúrára épül nagy területeken, intenzív mezőgazdasági gépek és agrokemikáliák alkalmazásával.

Ezen tevékenységek egy sor olyan lépést fontolgatnak, amelyek talaj romláshoz vezetnek.

Föld előkészítése

Attól függ mit termelünk a talaj különböző folyamatoknak van kitéve, ami által elveszti szerkezetét és különböző erózióra lesz hajlamos.

A túlzott  gépesítés során talajtömörítés jön létre, eke rétegnek nevezzük. Kevésbé tud beszivárogni a víz és a növények gyökérzetének fejlődése nem lesz megfelelő.

Öntözés

A nehézfémekkel szennyezett és sós víz savanyítja a talajt ezáltal csökken a mennyisége a biomasszának.Az eróziós folyamatoknak van kitéve a föld.

Műtrágyák és növényvédő szerek

Szegényebb lesz a talaj biológiailag a sok szervetlen műtrágya és a növényvédő szerek használat folytán.Ráadásul szennyezi a vizet.

A talaj mikroflórája és mikrofaunája,  eltűnik a növénytakaró és a föld nem tud termékeny lenni.

Legeltetés

Ott ahol túlzott a legeltetés várható a jelenség , hiszen a rendszerek létrehozását általában erdőírtással érik el.

Végül a talaj tömörödését, a növénytakaró csökkenését és az eróziót eredményezi.