Mennyire környezetbarát a bambusz

Tehát, hogy válaszoljunk a kérdésre, miért környezetbarátok a bambusztermékek? A bambusz 100%-ban biológiailag lebomló, és könnyen regenerálható, ami az oka annak, hogy szinte minden olyan vállalat, amelynek küldetése, hogy környezetbarát termékeket kínáljon, a bambuszt használja egyik alapanyagként. A bambusztermékek mindaddig környezetbarátok, amíg azokat nem dolgozták fel kémiai úton, vagyis nem adtak hozzá káros vegyi anyagokat.

Mivel a bambusz 100%-ban természetes, a bomlási folyamaton keresztül gyorsan visszaszáll a természetbe. A bambusznak rengeteg csodálatos előnye van a műanyaggal, gumival vagy más, a gyártás során felhasznált mesterséges anyagokkal szemben.

Biológiailag lebomló

Könnyen termeszthető

Védi a talajszerkezetet és épségben tartja őket

Antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik

Gombaölő hatású

Kevesebb évet kell várni a növekedésre, csak 3-5 évet kell várni rá

Elnyeli a szén-dioxidot

35%-kal több oxigént termel más növényekhez képest

Stabil és fenntartható

A bambusz használata nemcsak összességében környezetbarát, hanem a bolygó egyik legerősebb anyaga is. A bambusz erős, természetes szálakkal rendelkezik, amelyek bizonyítottan jobbak, mint a hasonló anyagok, például a fa. Bár erős és masszív, mégis nagyon rugalmas, és hajlításkor nem törik el könnyen.

Tekintettel arra, hogy a bambusz az egyik legjobb környezetbarát anyag, amelyet különböző termékek előállításához használhatunk, az alábbiakban kiválasztottunk néhányat a legjobb környezetbarát bambusztermékek közül, amelyeket kifejezetten ajánlunk.

A bambusz fa padlószőnyegek távol tartják lábad a nedves és csúszós felületektől. Helyezd a fürdőszobák belsejébe kádas fürdőszőnyegként a spa hangulat érdekében, vagy tedd modernebbé a konyhát / mosókonyhát. Használd kint lábtörlőként, garázsban vagy lakóautóban, fedélzeten vagy medence mellett. Környezetbarátok és könnyebbek, mint a teakfa, és erősebbek, mint a műanyag vagy gumi, tömör bambuszfa szőnyegeink hosszabb élettartammal rendelkeznek, nem foltosodnak, nem lógnak vagy hajlanak, és a helytakarékos tárolás érdekében fel is gurulnak. A fűszerezett bambuszszőnyeg hőmérsékleten kezelt, hogy vízálló legyen, és távol maradjon a penésztől és a szagoktól; a rácsos kialakítás szabadon engedi a víz és a levegő áramlását.

A bambuszt már évek óta a modern kor egyik legfenntarthatóbb anyagaként emlegetik. A textiliparban és az építőiparban egyaránt népszerű, a bambusz eredendő fenntarthatóságát több tényező határozza meg, többek között a növekedési üteme és általános tartóssága. Úgy tűnik azonban, hogy a bambusz állítólagos fenntarthatósága nem feltétlenül olyan, mint amilyennek látszik. Ez végső soron felveti a kérdést, hogy mennyire környezetbarát a bambusz?

Az igazság az, hogy a bambusz számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek fenntarthatóvá és környezetbaráttá teszik. Ugyanakkor számos olyan dolog is van, ami miatt nem környezetbarát. Ahhoz, hogy mindkettőt teljes mértékben értékelni tudjuk, meg kell vizsgálnunk ennek a bevallottan figyelemre méltó szálnak a gyakran kívánatos aspektusait.

A bambusz környezetbarát tulajdonságai:

Gyorsan növekszik.

A bambusz felemelkedésének legfőbb oka talán a bőséges növekedési üteme. Ideális körülmények között a bambusz 24 óra alatt 3 láb magasra is megnőhet. A Bare Vida szerint a bambusz talán a leggyorsabban növekvő növény a bolygón. Ez a természetes, gyorsított megújulási időszak azt jelenti, hogy a bambusz teljes méretben mindössze három-négy hónap alatt betakarítható, minimális környezeti terhelés mellett. A bambusz növekedése nem igényel túlzott mennyiségű vizet sem.

Fenntarthatóbb, mint az alternatív szövetek.

Más úgynevezett fenntartható szövetekkel, például a műselyemmel és a poliészterrel összehasonlítva a bambusz sokkal kevésbé terheli a környezetet. A rájon ugyan természetes szálakból készül, de a kezeléséhez felhasznált vegyi anyagok aligha ártalmatlanok. A bambusz nem igényel ilyen kémiai kezelést, és nincs szükség növényvédő szerekre sem.

Szuper erős.

Az Interesting Engineering szerint a bambusz szakítószilárdsága körülbelül 28 000 font/négyzetcentiméter, ami 5000-szer erősebb, mint az acél. Ez jobb, környezetbarátabb anyaggá teszi az építőipari termékekhez. Emellett a súlya sem olyan nagy, mint az acélé, ami azt jelenti, hogy könnyű szállítani.

Megköti a szenet.

Sokoldalúsága és termelési sebessége miatt a bambusz népszerű készpénztermelő növény lett. Ez a népszerűség bambuszerdőket hozott létre, amelyeknek óriási előnyei vannak az éghajlatváltozás elősegítése szempontjából. A bambuszerdők szén-dioxidot tárolnak, méghozzá körülbelül kétszer annyit, mint a fák. Ez viszont a Bare Vida szerint 30 százalékkal több oxigént termel, mint más növények és fák.

Miért nem környezetbarát a bambusz:

Ez egy monokultúra.

A bambusz hatalmas népszerűsége egyfajta kétélű kard. A bambuszerdők nagyszerű szén-dioxid-nyelők lehetnek, és otthont adhatnak az élőhelyük elpusztulása miatt kiszorult állatoknak, de nem mindig olyan otthonok, amilyeneket ezek az állatok keresnek. A The Green Hub szerint az erdők a biológiai sokféleséggel teli, kialakult ökoszisztémák, de a bambuszhoz hasonló monoültetvények általában nem rendelkeznek ilyen mértékű biológiai sokféleséggel.

Így ahelyett, hogy segítenének otthont biztosítani a hontalan állatoknak, baktériumoknak és gombáknak, a monokultúrás bambuszerdők sivár félúttá válnak az állatok számára, amelyek így sokkal fogékonyabbak a betegségekre. A növényvilág sokféleségének hiánya egyes fajoknál a táplálkozás megváltozásához vagy teljes alultápláltsághoz is hozzájárul.

Gyakran erősen vegyszerekkel kezelik.

A bambuszból nem csak emberi használatra szánt takarókat készítenek: bárki, aki valaha is élt bambuszházban vagy evett bambusztányérból, valószínűleg meg tudja ezt mondani. A The Green Hub szerint ahhoz, hogy a bambusz életképes textilanyaggá váljon, kemény vegyszerekkel, például nátrium-hidroxiddal, kénsavval és szén-diszulfiddal kell kezelni - ezek mind károsak a környezetre, az emberekre és az élővilágra.

Vannak hátrányai, de a bambusz minden bizonnyal környezetbarátabb, mint más anyagok. Nem tagadható, hogy hasznos, és kétségtelen, hogy folyamatos használata még több újítást fog eredményezni a termesztésben és a termékfejlesztésben - csak ki kell várnunk, és meglátjuk.

Miért fenntartható anyag a bambusz?

A bambusz hihetetlenül megújuló és sokoldalúan felhasználható növény. Bár kemény, mint a fa, valójában egy fűféle, és egyes fajok naponta több mint egy métert is képesek nőni. A növénynek nagyon kevés vízre van szüksége, és nem kell növényvédő szerekkel vagy műtrágyával permetezni a növekedéshez. Ráadásul a bambusz 35 százalékkal több oxigént bocsát ki a levegőbe, mint az azonos méretű fák.

Nyersanyagként a bambusz a lehetőségek végtelen listáját kínálja: a házépítéstől kezdve a viseletig. Eddig a divatipar széles körben elfogadta, mint a pamut és a fából készült szálak tisztább, zöldebb alternatíváját. Termesztési szinten a bambusz a pamuthoz képest környezetvédelmi szempontból is győzelemnek tűnik. A Good On You etikus divatguruja szerint a pamuthoz 2700 liter vízre van szükség egy póló előállításához, több munkaerőt igényel, és növényvédő szerekre van szüksége.

A bambusz termesztése körül azonban némi szkepticizmus tapasztalható. Egyes esetekben hatalmas erdőterületeket - amelyek közül néhány ősi vagy veszélyeztetett - irtanak ki, hogy helyet csináljanak a bambuszültetvényeknek. Ez egyszerre pusztítja az élőhelyeket és csökkenti a biológiai sokféleséget, és ez az oka annak, hogy a legtöbben nem üdvözlik kifejezetten a bambuszt, mint teljesen tiszta növényt.

A kanadai Canopy civil szervezet szerint "fontos különbséget tenni a mai környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő módon termesztett és betakarított bambusz és a problémákat súlyosbító bambusz között". A civil szervezet szigorú útmutatást fogalmazott meg a bambusz felelősségteljes termesztésére vonatkozóan. Az egyik javaslat szerint pozitív hatással járhat, ha az erdők kiirtása helyett a degradált földeken történő termesztést választjuk.

Kémiai koktél

Még ha a ruháidban lévő bambuszt felelősségteljesen termesztették és gyűjtötték is, a gyártási folyamat során több bukkanó is van az úton.

Ahhoz, hogy bambuszból szövetet készítsenek, a növényből pépet készítenek, amelyből aztán szálak készülnek. Ez kétféleképpen történhet:

1. Mechanikusan - a bambuszt összezúzzák, és a növény természetes enzimjei rostokká bontják. A szálakat ezután kimossák és fonallá fonják. Ez a módszer drágább és munkaigényesebb, ezért csak kis léptékben alkalmazható.

2. Kémiai - az általunk viselt bambuszruházat nagy részét kémiai úton dolgozzák fel, ami káros az emberekre és a környezetre. Az így feldolgozott bambusz kedvezőbb, mert szép, puha anyagot eredményez. De, ezután is félig természetes, félig szintetikus textil, és gyakran viszkózként vagy rayonként címkézik.

Észreveheti, hogy sok ruhája viszkózból vagy rayonból készült. Néhány ilyen textíliát bambuszszálak felhasználásával állítanak elő, és bizonyos esetekben a szövetnek csak 10 százalékban kell szerves bambuszból állnia ahhoz, hogy a "bioanyagokból készült" feliratot viselje.

Valójában a Global Organic Textile Standard (GOTS), amely a világ vezető textilfeldolgozási szabványa, nem tanúsítja a kémiailag feldolgozott bambuszt (viszkóz/rayon), mondván: "Az ipari textilgyártásban használt szinte valamennyi bambuszszál esetében nem a természetes bambuszt használják, hanem azt viszkóz/rajon eljárással olvasztják és regenerálják, ezért nem tekinthető természetes vagy akár bio szálnak, még akkor sem, ha a bambusznövényt a területen bio minősítéssel látták el".

Káros termelési folyamatok

A viszkóz és a műselyem két gyakori szintetikus anyag, amelyeket ruhák készítéséhez állítanak elő. És mint ma már tudjuk, ezeket fák és növények, köztük a bambusz pépjének felhasználásával állítják elő. Bár a bambuszt fenntarthatóbb és megújuló növénynek tekintik, mint a fákat, a pépet még mindig durva kémiai feldolgozásnak vetik alá, ami károsítja a környezetet és a termelési helyek közelében élő közösségeket.

Beszéltünk Urska Trunkkal, a Dirty Fashion nevű európai kampány munkatársával, aki a legnagyobb indiai, indonéziai és kínai viszkózgyártókat vizsgálta.

Kiderült, hogy a viszkóz gyártási folyamatában használt veszélyes vegyi anyagokat nem mindig kezelik megfelelően, ami egészségügyi és környezeti problémákhoz vezet. "Nem tekintjük a viszkózt eleve fenntarthatatlan szálnak" - mondja Trunk. "Az iparág rengeteg mérgező vegyi anyagot használ, és ezek közül néhány valóban hírhedt: szén-diszulfid, nátrium-hidroxid, marónátron és így tovább."