Mennyire környezetbarát a gyanta

A szintetikus vagy mesterséges gyanta népszerű anyaggá vált a dekorációban és az ékszerekben, és vagy vásárolhatsz gyantatermékeket, vagy készíthetsz magadnak. Padlóburkolatok bevonására vagy ragasztókban is használták, és ma már művészek és alkotók is használják. A termék népszerűsége ezért felveti a kérdést, hogy vajon jót tesz-e a gyanta a környezetnek? Maradjon velünk, hogy megtudja.

Az olajban oldódó fajtát régóta használják szappanok, lakkok készítésére, a legkeményebb természetes gyantából pedig ékszereket gyártanak. Mivel szerves forrásból, fákból származnak, ártalmatlanok a környezetre. Sajnos a modern természetes gyantákat szinte teljesen felváltották a szintetikus gyanták, amelyek nem bánnak olyan jól a környezettel.

Ezeknek a szintetikus gyantatermékeknek a többsége káros a környezetre, és potenciálisan veszélyes anyagokat juttatnak a környezetbe és a vízrendszerekbe, különösen, ha helytelenül ártalmatlanítják őket. Egyes gyantafajtákról azt is megállapították, hogy káros hatással vannak az állatokra és az emberekre, például rákkeltő hatásúak.

Mivel azonban nagyon sokféle gyanta létezik, nehéz megmondani, hogy az összes gyanta káros-e a környezetre, vagy csak egyesek.

Valójában néhány környezettudatos gyártó elkezdett küzdeni ez ellen a környezetbarát bio-gyanták kibocsátásával. A szintetikus gyanták elsősorban azért károsak a környezetre, mert fosszilis tüzelőanyagokból készülnek, és vegyi anyagok felhasználását igénylik.

Ezek a vegyi anyagok irritáló hatással vannak a bőrre és a szemmel érintkezve, gőzük pedig hatással lehet a légzőszervek egészségére.

Miért káros a gyanta a környezetre? Az ipari szintetikus gyanták krakkolási eljárással készülnek, amelynek során a szénhidrogéneket felmelegítik a molekulák szétválasztása érdekében. A polimer vegyületekből egy adott gyantát építenek fel. A gyantaművészethez használt öntőgyanták többsége is vegyi anyagokból készült szintetikus gyanta.

A két fő probléma ezzel kapcsolatban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása és a gyanták előállításához használt vegyi anyagok használata. A vegyi anyagok kiszivároghatnak a környezetbe, kárt okozva a környezetnek, valamint szennyezve a talajt és a vizeket.

A fosszilis tüzelőanyagok viszont felelősek a jelenlegi globális éghajlati mocsárért, a globális felmelegedésért és az éghajlatváltozásért. Bárhogy is legyen, súlyos hatással vannak a környezetre és az emberi egészségre. A problémát tovább osztják és értelmezik a gyanta típusa alapján.

A gyanta környezetbarát?

Ez a gyanta típusától függ. A fákból származó természetes gyanta szerves és tökéletes a környezet számára. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával készült szintetikus gyanta, mint látható, nem környezetbarát. Kezeléséhez vegyi anyagokat kell használni, amelyek károsítják a környezetet és az emberi egészséget. Emellett folytatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való végtelen függőséget, amelyek nem megújulnak, és ha egyszer elhasználódtak, szén-dioxidot és más gázokat bocsátanak ki, amelyek károsítják a környezetet.

Szerencsére az évek során megjelentek a környezetbarátnak mondott "zöld" gyanták. Ezek növényi eredetű anyagokból, valamint újrahasznosított és újrahasznosítható anyagokból készülnek, így a végtermék környezetbarát és nem mérgező. Sajnos a szintetikus gyantákhoz képest az öko- vagy bio-gyanták sokkal drágábbak, mivel újabbak, és sokkal drágább anyagok felhasználását igénylik. Szerencsére az öko-gyanták technológiájának fejlődésével egyre több gyártó látja majd az előnyeit annak, hogy ezt a terméket árulja, és az ár csökkenni fog.

Azonban nagyon óvatosnak kell lennie a zöldmosó cégekkel szemben, amelyek azt állítják, hogy öko-gyanták helyett "nem mérgező" gyantákról van szó. A zöldmosás egy olyan marketing gyakorlat, amely azt állítja, hogy környezetbarátabbak, mint amilyenek valójában.

Poliészter vagy üvegszálas gyanta

Ez általában a legolcsóbb gyantafajta, bár egyben a legmérgezőbb is. Az ebből a gyantából származó füst belélegzése légzési problémákat okozhat, irritálhatja a szemet és a bőrt, és a vegyi anyagai vízszennyezőek. A poliésztergyanták gyakran sztirol felhasználásával készülnek, ami miatt az emberre nézve valószínűleg rákkeltő lehet. A gyanta emellett erősen gyúlékony, és nem szabad túl nagy hő, statikus feszültség vagy gyújtóforrások közelében tartani. Veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani, és a szennyezés elkerülése érdekében kerülni kell a talajvizet és a csatornákat.

Epoxigyanta

Ez a legnépszerűbb gyantatípus. A poliésztergyantákkal ellentétben, amelyek meglehetősen rossz szagúak és káros gázokat bocsáthatnak ki, az epoxigyanták elsősorban az emberi egészségre gyakorolt káros hatásukról ismertek. Az epoxigyantákból származó gőzök belélegzése asztma kialakulásához vezethet azoknál az embereknél, akik nem használnak megfelelő védelmet.

Az epoxigyantában használt vegyi anyagok rákot és genetikai mutációkat is okozhatnak állatokban, bár az újabb termékeknek kevesebb rákkeltő anyagot kell tartalmazniuk, feltéve, hogy nem használnak epiklórhidrint. Ezek allergiát és bőrgyulladást okozhatnak, különösen a bőrrel való érintkezés után, és mindig bölcsebb az epoxigyantákat kesztyűben, védőszemüvegben és védőruházatban kezelni, hogy megelőzzük az érintkezés és a fröccsenés kockázatát.

Poliuretán gyanta

Ez a környezetbarátabb változat, bár ez a gyártótól függ. A lefolyókon, a talajon és a vízfolyásokon keresztül továbbra is szennyezheti a vizet, és a környezetszennyezésről értesíteni kell az illetékes hatóságokat. A poliuretánról köztudott, hogy a műanyagokhoz képest kissé környezetbarát, de még mindig szén-dioxidot bocsát ki, ami a globális felmelegedés egyik fő okozója.

A nem reaktív változat

A művészgyanták lehetnek reaktívak vagy nem reaktívak. A nem reaktív fajta azért veszélyes, mert keveredéskor a kémiai reakció során illékony szerves vegyületek (VOC) szabadulnak fel, és idővel kioldódnának. Ha olcsó epoxigyantát teszünk vízbe, akkor a vegyszerek kioldódnak belőle. Ez veszélyes az egészségre és a környezetre.

Bomlás

Mivel ezek a termékek műanyagból készülnek, biológiai lebonthatóságuk is kérdéses. Valójában a gyanta nagy része nem biológiailag lebomló. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos gyanták örökké megmaradhatnak a környezetben, több száz éven keresztül naponta vegyszereket szivárogtatva és szén-dioxidot kibocsátva.

Azonban megjelentek a biológiailag lebomló gyanták, amelyekről köztudott, hogy 100%-ban biológiailag lebomlóak és újrahasznosíthatók. Emellett nem mérgező és nem veszélyes nyersanyagokból készülnek. Az ilyen típusú gyantákat csak 2011-ben fejlesztették ki, és még hosszú út áll előttük. Várjuk ki, hogy hogyan fog ez menni

Alternatívák

Ezek az alternatívák csak az elmúlt néhány évben bukkantak fel, és jobbak, mint az általunk megszokott hagyományos gyanta. Ha gyantával vagy gyantaszerű anyagokkal szeretne kézműveskedni, fontolja meg a fenntartható alternatívákat.

Az Ecopoxy például egy bioalapú, növényi alapú epoxi "gyanta", amely kifejezetten és fenntartható módon készült faipari munkákhoz. A Terra Cast gyanta egy másik fenntartható lehetőség, mivel minden színe nagyrészt újrahasznosított anyagokból készül, a fekete gyanta pedig a fogyasztás utáni újrahasznosított anyagokból.

További környezetbarát alternatív gyanták közé tartozik a kemény gipsz vagy beton azok számára, akik öntést végeznek, az alabástrom, a slush latex vagy a fém. Alternatív jellegük ellenére azonban mindegyik anyag valamilyen költséggel jár, és további kutatást igényel.

Mennyi idő alatt bomlik le a gyanta?

A szintetikus gyanták fosszilis tüzelőanyagokból készülnek, ami azt jelenti, hogy örökké tart, amíg teljesen lebomlanak. Ez az egyik oka annak, hogy nem környezetbarátok, és alternatívákat fejlesztettek ki. Bár az alternatívákról tanúsították, hogy teljes mértékben újrahasznosíthatóak és biológiailag lebomlóak, nem sokat mondtak arról, hogy mennyi idő alatt bomlanak le teljesen. Ezek a kortárs gyanták újrahasznosítható anyagokból készülnek, és önmagukban is újrahasznosíthatók.

Ugyanakkor rendkívül tartósnak is készültek, ezért hosszú ideig eltarthatnak, mielőtt újrahasznosításra kerülnének, anélkül, hogy bármilyen természeti erőforrást károsítanának. Minden rendelkezésre álló forrás az újrahasznosítást szorgalmazza ahelyett, hogy hagynák a biológiailag lebomló és környezetbarát gyantát lebomlani. Ezért nem világos, hogy mennyi idő alatt bomlanak le a biztonságos gyanták, bár többször is újrahasznosíthatóak és valami újjá alakíthatóak.

Gyúlékony a gyanta?

Igen és nem. A helyes válasz a gyanta típusától függ. Ahogy azt elképzelheti, a fákból származó természetes gyanta nem gyúlékony. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a fát lángra lobbantják, a gyanta nem fog égni, hanem igen. Ne képzeljd, hogy egy erdőtűz után gyantát talál szanaszét heverni. Elégnek, de önmagukban nem hajlamosak a tűzre. Most nézzük az ember által készítetteket. A kikeményített epoxigyanta nem gyúlékony, sőt, tűzálló.

A kikeményítetlen azonban gyúlékony. Az öntőgyanta gyúlékony, és a poliésztergyanta is, különösen a kikeményedés előtt. A poliésztergyantának alacsony, 35 °C-os lobbanáspontja van, és könnyen meggyulladhat. Ez sokkal, de sokkal gyúlékonyabb, mint az epoxi, és ez azt jelenti, hogy egy meleg napon a lobbanáspont könnyen elérhető, és bármilyen szikra vagy láng kiválthat egy poliésztergyanta tüzet.

Ezért a poliésztergyanták kezelésénél fokozott óvatossággal járjon el. Továbbá soha ne dolgozzon poliésztergyantával olyan tárgyak közelében, amelyekben nyílt láng van, vagy bármilyen elektromos berendezés közelében, amely szikrát vethet. A poliésztergyanta nedvesen nagyon gyúlékony, különösen, ha acetonnal keményítik, amely nevetségesen gyúlékony.

Ahhoz, hogy az epoxigyanta lángra kapjon, magasabb hőmérsékletre van szükség. Ezért az epoxigyanta gondos kezelést igényel, és akik használják, tudják, hogy a szabadban vagy jól szellőző helyiségben kell dolgozniuk, valamint a reagenseket a nyílt lángtól távol kell keverniük. A szintetikus gyantákkal való munkavégzés során ügyeljen arra is, hogy megfelelő légzésvédelmet viseljen a védelem érdekében, hogy megakadályozza a gőzök belélegzését, amelyek szintén mérgezőek, valamint gyúlékonyak. A gyantát tartalmazó tartályok hűtésére is vízpermetet kell használnia.

Ez csökkenti a gőznyomás felhalmozódásának esélyét a tartályokban, és remélhetőleg megakadályozza az öngyulladás vagy robbanás bármilyen formáját. A művészgyanta, az epoxigyanta egy formája szintén gyúlékony, különösen a keverés előtt, bár a keményítőszer nem gyúlékony. Meglepő módon, miután összekeverték és a kikeményedés után nem gyúlékony. Az UV-gyanta a gyanta egy olyan formája, amely napfényben, UV-fényt használva keményedik a keményedési reakcióhoz, és nem gyúlékony és nem mérgező.