, 2021/6/16
Az energiahordozók azon csoportja a megujúló energiaforrás amelyek emberi időléptékben képesek megújulni,vagyis nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal.
A napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása a megújuló energiaforrások. a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullám ból kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, de a megújuló energia nem jelenti önmagában a környezetbarát működést.
A megújuló energiaforrások szerepe és hatásai a hazai agrárgazdaságban
Magyarországon az elmúlt ötven évben nagyon megnőtt az energiafelhasználás, és ez többnyire a fosszilis tüzelő anyagok-ból nyert energiára alapult.
Minket és a jövő kor társadalmát arra készteti, hogy törekedjen előtérbe helyezni a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások felhasználásának, ezeknek használata a fenntarthatóság és a versenyképesség szempontjából sem elhanyagolható.
Az energiaköltségek a napjaink egyik kritikus költségtényezője ezt mindannyian tudjuk.
A megoldásban nagy szerepet kap a vidéki társadalom, mert hiába van az energiafelhasználás zöme az urbanizált területeken, az energia-előállítás, kitermelés a vidékre összpontosul.
Mindenki szükségszerűnek tartja a megújuló erőforrások részarányának növelését, de a megvalósítás viszonylag visszafogott. Először is a biomassza-hulladék potenciált kellene a helyi égetőbe – a keletkezés helyén – hasznosítani.
Ennek az iparnak kiépítése napjaink feladata. A megújuló energia-ipari fejlesztésekhez a humán erőforrás fejlesztése kell, és a zöld gazdaságban a foglalkoztatottak számának növelése Továbbá az energia megtakarításhoz szükséges építőipari programok részvétel és az új gépek, berendezések gyártása. A zöld gazdaság kiépítése nagyobb foglalkoztatással járhat, mint maga az energiatermelés.
A megújuló energiaforrások
Nagy figyelmet kell szentelni a kereskedett termékekre és folyamatokra is, különös tekintettel az energia-intenzív iparágak működésére.
Rendkívül fontos a megújuló energiaforrások használata. A megújuló energiák hasznosítását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a viszonylag magas beruházási költségek vannak.
A megújuló és a fosszilis energiahordozók szerepe Magyarországon.
A biomasszát hasznosítják legnagyobb arányban a megújuló energiaforrások közül.
A geotermikus energia a Föld belső hő- energiája.
A megújuló villamos-energiaforrások felhasználásának lehetőségei harctéri körülmények között.
A becsapódó fotonok energiája elektronokat szakít ki az „N” réteg kristályrácsából, olyan napelemeket hordozó utánfutóval, amelyek kisebb települt alegységek villamos energia-igényét kielégíti.
A civil villamos energetikában is egyre nő a megújuló energiaforrások felhasználása.
A környezet-, természetismeret és földrajz tankönyvek szerepe hazánkban, hogy az energiatudatosságra neveljék a gyerekeket.
A megújuló energiaforrások alkalmazása a villamosenergia és hőtermelésre Napenergia, szélenergia, vízenergia.
Geotermikus energia: A Föld belső hőjéből származó energia egyrészt a felszín alatt található.
A termálvíz formájában, de a vulkánok, meleg vizű források és a gejzírek energiája is ide tartozik.
Támogatni kell a térségben fellelhető energiaforrások közösségi hasznosítását .
Nem megújuló és megújuló energiaforrások fajtái
A fosszilis energiaforrások közé tartozik:
Kőszén
Kőolaj
Földgáz
Propán-bután gáz
A megújuló energiaforrások:
Napenergia
Biomassza
Szélenergia
Vízenergia
Tenger hullámzása ból kinyerhető energia
Geotermikus energia
Árapály-energia
Megújuló energiaforrások előnyei
1 órányi napsütés ami a földet éri több energiát ad, mint amennyit az emberiség 1 év alatt elhasznál. A megújuló energiaforrások így korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, sosem fogynak el.
Bármikor bárki hozzáférhet, így magának az energiaforrásnak nincs ára – szemben mondjuk a kőolajjal, mert ahhoz munkára van szükség: fúrásra, hogy megtalálják, felhozzák, majd nemzetközi csőhálózatokon vagy tankereken keresztül eljuttassák a felhasználóhoz.
Tiszta energiának is szokták őket hívni, ugyanis a közvélekedés szerint – a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben – nem bocsátanak ki káros melléktermékeket. Ez valójában nem teljesen igaz.
Megújuló energiaforrások hátrányai
A fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet. Még a legtisztább fajtája, a földgáz is szennyezi a bolygó ökoszisztémát – nem beszélve a kőolajról vagy a szénről.
A megújuló energiaforrások sem teljesen emissziómentesek, mert az akkumulátorok, a napelemek alkatrészei is szemetet termelnek, és energiát fogyasztanak.
Vagyis a megújuló energiaforrások önmagukban tényleg emissziómentesek, de a kitermelésük, a begyűjtésük már nem az.
Ráadásul sokkal jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, hiszen a nap nem süt mindig, ahogy a szél sem fúj, avagy a tenger sem hullámzik szélcsendes napokon.
Így kiszámíthatatlanabb energiaforrásnak számítanak, mint a fosszilis energiahordozók.
Sokkal nehezebb a tárolásuk is, amíg a földgázt az erre szolgáló tárolókban, kőolaj- és földgázlelőhelyeken gazdaságosan, hosszú távon is lehet tárolni, addig a megújuló energiaforrásoknál ez nem annyira egyszerű.
Érdemes megemlíteni az árukat is, mert ugyan a megújuló energiaforrások tényleg költségmentesen szolgáltatják az energiát, de ehhez napelemekre, turbinákra vagy más szerkezetekre van szükség, ezek be tudják gyűjteni és át tudják alakítani árammá.
Hosszútávon olcsóbbak, mint a fosszilis energiahordozók, de rövidtávon magasabbak a költségeik, magas beszerelési árakkal.
Megújuló energia a világban
Sokaknak az alternatív energia egyet jelent a napenergiával, pedig a napelem csak a harmadik leggyakrabban használt megújuló energiaforrás, a szélenergia és a vízenergia után.
Valószínűleg az az oka, hogy a napenergia hasznosítása növekszik a legnagyobb mértékben, és jóval gyakrabban láthatók napelemek a hétköznapi életben, mint szélturbinák.
Olyan mutatók is vannak, amelyek szerint a napenergia megelőzte a szélenergiát.
A világban összesen 83 ország használ szélerőműveket, míg naperőműveket már több, mint 100.
A legtöbbet jelenleg Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína költi az alternatív energiára. Az EU-ban 1999-ben még csak 5 százalék volt a megújuló energia aránya a többi energiához képest – mára azonban ez a szám kétjegyű lett: 2013-ban már 15 százalék volt, míg 2020-ban 20 százalék.
A fatüzelés is megújulónak számít, mert a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emisszió mentesen. Az uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
Nagy előnye, hogy nem merülnek ki a készletek és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki. Felhasználásuk meghatározott a helyi adottságoknak megfelelően, nem bárhol, és nem akármekkora mennyiségben felhasználni.