A megújuló energiák szerepe a környezetvédelemben


, 2021/6/16

Az energiahordozók azon csoportja a megujúló energiaforrás amelyek emberi időléptékben képesek megújulni,vagyis nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal.

megújuló energia

A napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása a megújuló energiaforrások. a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullám ból  kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.

A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, de a megújuló energia nem jelenti önmagában a környezetbarát működést.

A megújuló energiaforrások szerepe és hatásai a hazai agrárgazdaságban

Magyarországon az elmúlt ötven évben  nagyon megnőtt az energiafelhasználás, és ez többnyire a fosszilis tüzelő anyagok-ból nyert energiára alapult.

Minket és a jövő kor társadalmát arra készteti, hogy törekedjen előtérbe helyezni a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások felhasználásának,  ezeknek használata a fenntarthatóság és a versenyképesség szempontjából sem elhanyagolható.

Az energiaköltségek a napjaink egyik kritikus költségtényezője ezt mindannyian tudjuk.

A megoldásban nagy szerepet kap a  vidéki társadalom, mert hiába van az energiafelhasználás zöme az urbanizált területeken, az energia-előállítás, kitermelés a vidékre  összpontosul.

Mindenki szükségszerűnek tartja a megújuló erőforrások részarányának növelését, de a megvalósítás viszonylag visszafogott. Először is a biomassza-hulladék potenciált kellene a helyi égetőbe – a keletkezés helyén – hasznosítani.

Ennek az iparnak  kiépítése napjaink feladata. A megújuló energia-ipari fejlesztésekhez a humán erőforrás fejlesztése kell, és a zöld gazdaságban a foglalkoztatottak számának növelése Továbbá  az energia megtakarításhoz szükséges építőipari programok részvétel és az új gépek, berendezések gyártása. A zöld gazdaság kiépítése nagyobb foglalkoztatással járhat, mint maga az energiatermelés.

A megújuló energiaforrások

Nagy figyelmet kell szentelni a kereskedett termékekre és folyamatokra is, különös tekintettel az energia-intenzív iparágak  működésére.

Rendkívül fontos a megújuló energiaforrások használata. A megújuló energiák hasznosítását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a viszonylag magas beruházási költségek vannak.

A megújuló és a fosszilis energiahordozók szerepe Magyarországon.

A  biomasszát hasznosítják legnagyobb arányban a megújuló energiaforrások közül.

A geotermikus energia a Föld belső hő- energiája.

A megújuló villamos-energiaforrások felhasználásának lehetőségei harctéri körülmények között.

A becsapódó fotonok energiája elektronokat szakít ki az „N” réteg kristályrácsából, olyan napelemeket hordozó utánfutóval, amelyek kisebb települt alegységek villamos energia-igényét kielégíti.

A civil villamos energetikában is egyre nő a megújuló energiaforrások felhasználása.

A környezet-, természetismeret és földrajz tankönyvek szerepe hazánkban, hogy az energiatudatosságra neveljék a gyerekeket.

A megújuló energiaforrások alkalmazása a villamosenergia és hőtermelésre Napenergia, szélenergia, vízenergia.

Geotermikus energia: A Föld belső hőjéből származó energia  egyrészt a felszín alatt található.

A termálvíz formájában, de a vulkánok, meleg vizű források és a gejzírek energiája is ide tartozik.

Támogatni kell a térségben fellelhető energiaforrások közösségi hasznosítását .

Nem megújuló és megújuló energiaforrások fajtái

A fosszilis energiaforrások közé tartozik:

    Kőszén

    Kőolaj

    Földgáz

    Propán-bután gáz

A megújuló energiaforrások:

    Napenergia

    Biomassza

    Szélenergia

    Vízenergia

    Tenger hullámzása ból kinyerhető energia

    Geotermikus energia

    Árapály-energia

Megújuló energiaforrások előnyei

1 órányi napsütés ami a földet éri több energiát ad, mint amennyit az emberiség 1 év alatt elhasznál. A megújuló energiaforrások így korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, sosem fogynak el.

Bármikor  bárki hozzáférhet, így magának az energiaforrásnak nincs ára – szemben  mondjuk a kőolajjal, mert ahhoz munkára van szükség: fúrásra, hogy megtalálják, felhozzák, majd nemzetközi csőhálózatokon vagy tankereken keresztül eljuttassák a felhasználóhoz.

Tiszta energiának is szokták őket hívni, ugyanis a közvélekedés szerint – a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben – nem bocsátanak ki káros melléktermékeket. Ez valójában nem teljesen igaz.

Megújuló energiaforrások hátrányai

A fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet. Még a legtisztább fajtája, a földgáz is szennyezi a bolygó ökoszisztémát – nem beszélve a kőolajról vagy a szénről.

A megújuló energiaforrások sem teljesen emissziómentesek, mert  az akkumulátorok, a napelemek alkatrészei is szemetet termelnek, és energiát fogyasztanak. 

Vagyis a megújuló energiaforrások önmagukban tényleg emissziómentesek, de a kitermelésük, a begyűjtésük már nem az.

Ráadásul sokkal jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, hiszen a nap nem süt mindig, ahogy a szél sem fúj, avagy a tenger sem hullámzik szélcsendes napokon. 

Így kiszámíthatatlanabb energiaforrásnak számítanak, mint a fosszilis energiahordozók.

Sokkal nehezebb a tárolásuk is, amíg  a földgázt az erre szolgáló tárolókban, kőolaj- és földgázlelőhelyeken gazdaságosan, hosszú távon is lehet tárolni, addig a megújuló energiaforrásoknál ez nem annyira egyszerű.

Érdemes megemlíteni az árukat is, mert ugyan a megújuló energiaforrások tényleg költségmentesen szolgáltatják az energiát, de ehhez napelemekre, turbinákra vagy más szerkezetekre van szükség, ezek be tudják gyűjteni és át tudják alakítani árammá.

Hosszútávon olcsóbbak, mint a fosszilis energiahordozók, de rövidtávon magasabbak a költségeik, magas beszerelési árakkal.

Megújuló energia a világban

Sokaknak az alternatív energia egyet jelent a napenergiával, pedig a napelem csak a harmadik leggyakrabban használt megújuló energiaforrás, a szélenergia és a vízenergia után.

Valószínűleg az az oka, hogy a napenergia hasznosítása növekszik a legnagyobb mértékben, és jóval gyakrabban láthatók napelemek a hétköznapi életben, mint szélturbinák.

Olyan mutatók is vannak, amelyek szerint a napenergia megelőzte a szélenergiát.

A világban összesen 83 ország használ szélerőműveket, míg naperőműveket már több, mint 100.

A legtöbbet jelenleg Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína költi az alternatív energiára. Az EU-ban 1999-ben még csak 5 százalék volt a megújuló energia aránya a többi energiához képest – mára azonban ez a szám kétjegyű lett: 2013-ban már 15 százalék volt, míg 2020-ban 20 százalék.

A  fatüzelés is megújulónak számít, mert a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emisszió mentesen. Az uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.

Nagy előnye, hogy nem merülnek ki a készletek  és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki. Felhasználásuk  meghatározott a helyi adottságoknak megfelelően, nem bárhol, és nem akármekkora mennyiségben felhasználni.

#megujulo-energia