Környezetvédelem

 Egyként jelenti azt a gondolat kört a fogalom,  amely szerint az emberiség felelősséget érez és  függ is az őt körülvevő környezetről. A mozgalmat is, mely a természeti és épített környezeti értékek megőrzéséért, annak használhatóan tartásáért küzd.

A környezetvédelem hasonló  a természetvédelemhez.

A környezetvédelem fogalma 

A   környezetünk   igen   összetett,   bonyolult   rendszert   alkot,   fizikai,   kémiai,   biológiai   körülmények összességét értjük alatta. Magát a környezetet több egységre tagolva tárgyalja a tudomány.

A felosztás a következő: -levegő-talaj -felszíni és felszín alatti vizek -élővilág, -táj és épített környezet. Amikor  környezetvédelemről  beszélünk,  akkor  a  felsorolt  egységek  valamelyikének,  vagy  esetleg mindegyikének a védelmét, további pusztulását, a jelenlegi állapot fenntarthatóságát célozzuk  meg. 

Általában  magunktól kell megvédeni,  tehát  az  emberektől,  mert  környezetünk  károsításában az élen járunk. A környezetvédelem lexikonban olvasható megfogalmazása így szól: „Olyan  céltudatos,  szervezett,  intézményesített  emberi  tevékenység,  amelynek  célja   az   ember   ipari,   mezőgazdasági,   bányászati   tevékenységéből   származó   káros   következmények  kiküszöbölése  és  megelőzése  az  élővilág  és  az  ember  károsodás  nélküli  fennmaradásának érdekében”

Minden  szava  fontos,  lényeges.  A  környezetvédelemnek  társadalmi  keretek között kell működnie, hiszen eredményes csak úgy lehet, ha összefogunk.  A  káros  következmények  egy  része  már  jelen  van,  ezek helyrehozása  is  cél,  a  bajok  megelőzése  szintén.  A  környezetvédelem  olyan  fejlesztések,  cselekvések  sorozataként  is  felfogható, amelyek pl. a természeti erőforrások ésszerű használatát célozzák meg

Környezetvédelmi ismeretek 

Ahhoz,  hogy  helyes  magatartásukkal  hozzájáruljunk  a  kívánt  célok  eléréséhez,  ismernünk kell a természetben lejátszódó folyamatokat. A kőzetek mállása, a víz körforgása, a levegő és az éltető oxigén biztosítása, a szén keletkezése egy összetett, de jól működő  folyamat.  Ezeket  a  folyamatokat  előző  tanulmányaink  során  fizikával,  kémiával,  biológiával  és  földrajzzal  is  foglalkozó  órák  keretében  tanulmányoztuk.  A  természet  rendjébe való durva beavatkozások megbonthatják ezeket a rendszereket.   

A  biogeokémiai  körfolyamat   sémája   a   lehetséges   jelenségeket,   irányokat,   változásokat   mutatja,  az   atmoszféra,  a  hidroszféra  és  a  technoszféra  területeire  fókuszálva

Jelentősége a gyakorlatban 

Ha a valóságra figyelünk azt láthatjuk, hogy nem vigyázunk eléggé a környezetre.

Látjuk, hogy a kövek, ércek kitermelésével végzett bányászatok elcsúfítják a táj szépségét,azon a területen a növények megsemmisülnek, elpusztulnak. 

Az erdő írtásokkal kihalhatnak egyes értékes állatfajok és az erdő talajának suvadását idézi elő.Nem kellene ennek így lennie.

A legtöbb  emberi  „beavatkozást”  szabályozni  lehet,  és  már  vannak  is  szabályok,  amelyek  betartása  esetén  kevésbé  súlyos  következményekkel  jár.

A  civilizáció  jelentése  sokrétű,  napjainkban  a  viszonylag  magas  szintű  kulturális,  ipari-technológiai  fejlettséget,  a  városias  életet  jelenti.  Az  urbanizáció  fogalmához  a  városok  sokasodása,  kiterjedésének  növekedése,  a  gazdasági  tevékenységek,  az  ipari  termelés  bővülése,  az  infrastrukturális  fejlődés  kapcsolódik. 

 Ezek  mind erős hatással vannak  a környezetre.Tudjuk, hogy a környezetvédelemre anyagilag is áldozni kell. A gazdasági érdekek előtérbe  kerülése  miatt sajnos  az  ipari  és  mezőgazdasági  termeléssel  járó  környezetszennyezés  kiküszöbölésére, csökkentésére, hatástalanítására sok esetben már  nincs elég pénz.

Különösen fontos, hogy saját mikro környezetünkben  tegyünk meg   mindent,   amit   csak   lehet. Általában  minden   anyagi   ráfordítás   nélkül,   csak elhatározással is nagy eredmény érhető el.

A talajszennyezés, amelyet     egyes     esetekben  a  mezőgazdaságban  használt  vegyi  anyagok,  más  esetekben  a  vizek  szennyeződése  okoz,  komoly gond a mindenkori szükségletek, az élelmiszerek előállítása miatt.

Amikor a víz minősége annyira megváltozik, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan és a vízi állatok és növények  részére már nem tud életfeltételeket adni, akkor beszélünk vízszennyezésről.

Nagyon   gyakran   az   ipartelepekről   kibocsátott   folyékony   hulladékok   okozzák,  de  az  esővel  oldott,  levegőből  származó  és  vízbe  kerülő  szennyeződések  is  jelentős káros hatással bírnak. 

A  talajszennyezés  egyik  oka  a  szennyezett  víz  talajba  jutása.  Meg kell említeni   a   mezőgazdaságban   használt   rovarölő   szerek,  műtrágyák használatát.Ezek az anyagok a talaj élővilágát károsítják, és az emberi szervezetre is hatnak, hiszen  a  megtermelt  haszon növények felszívják  és  a  táplálékkal  az  emberi  szervezetbe jutnak.

A  hulladéklerakást  kell  megnevezni egy másik oknak. A  szemét-  és  hulladéklerakók  környezetvédelmi  előírásai  szigorúak,  de  ezeknek  az  előírásoknak  jelenleg  sok  lerakó  még  nem  felel  meg.  A  kijelölt  lerakók  működtetése,  fenntartása  hatóságilag  ellenőrzött,  így javulás várható.  Az  illegális  hulladéklerakók léte és az ország egyes területein tapasztalható szaporodása mint a külföldről behozott   hulladékok   illegális   tárolása  is nagy   probléma. A kár  nagysága   felmérhetetlen,  a  talajszennyezés  ellen  alkalmazható  védekezés,  ártalmatlanítás  mibenléte  a  hulladék  vagy  szemét  ismeretlen  összetétele  miatt  nagy  körültekintést  igényel.

A károsodás megelőzése lehetséges lenne. 

A környezetvédelem területei:

Természetvédelem: 

A természeti területek és értékek megőrzése, védelme és jogszabály engedélye melletti felhasználása értendő. Az összes olyan földterület, amely állapota természetközeli, nem érte jelentős emberi behatás. Természeti értékek a természeti erőforrások, az élővilág és az élővilág fennmaradásához szükséges élettelen környezet.

Megvalósulhat aktív és passzív módon, az aktív esetben az emberi beavatkozás következménye lesz a természetközeli állapot fennmaradása, a passzív esetben emberi beavatkozás nélkül történik a természetes megújulás és fenntartás.

Talajvédelem: 

A földkéreg legfelső, termékeny rétege. A talaj állapotának, a biológiai, fizikai és kémiai összetételének megőrzését, javítását értjük, amely elengedhetetlen mind a fenntartható mezőgazdaság szinten tartásához, mind a természetes növényvilág fennmaradásához.

Levegőtisztaság-védelem:

Az egészséges környezet és a különböző légszennyezéshez kapcsolódó betegségek megelőzéséhez fűződő gazdasági érdek miatt az ország számos pontján a levegő összetételét folyamatosan monitorozzuk. Amennyiben az összetétel megváltozik, a levegőterhelés káros lehet az emberi egészségre, akár, ha elér egy bizonyos mértéket, akkor figyelmeztetést adnak ki.

Hulladékgazdálkodás:

A  hulladék állami vagy helyi önkormányzati szinten történő szervezett gyűjtése, szállítása, kezelése, ezek felügyelete, hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése. Két nagy csoportra bonthatjuk, van az újrahasznosítható és a nem újrahasznosítható.

A  tulajdonképpeni szemétnek csak a nem újrahasznosítható  tekinthető. A szelektív, elkülönített hulladékgyűjtés elősegíti az újrahasznosítható hulladékok, így a papír, fém, üveg stb. visszafordítását a gazdasági körforgásba, csökkentve a környezet terhelését.

A környezethez való jog eltérő értelmezései:

egészséges környezethez való jog: 

 A környezetszennyezés vagy az azt kiváltó hatások az emberi szervezetre is negatív hatást gyakorolnak,az egészség sérelme is bekövetkezhet ebből kifolyólag.

biztonságos környezethez való jog: 

Ami összekapcsolódik a békéhez való joggal, békés együttéléssel, valamint a nukleáris fegyverkezés elleni fellépéssel, amely az egészséges és biztonságos környezet globális szintű megsemmisítője lehet.

zavartalan környezethez való jog: 

Az emberi pihenéshez, mentális egészséghez elengedhetetlen a nyugodt és zavartalan környezet, amely így a munkaképesség és a társadalomban betöltött szerep fenntartásához is hozzájárul.