Mely szövetek környezetbarátok

Ha információt keresünk a ruháinkat készítő emberekről, a munkakörülményekről, amelyek között készültek, és az anyagokról, amelyekből készültek, akkor elkezdhetünk olyan döntéseket hozni, amelyek egy kicsit kíméletesebbek a bolygó számára. Kezdetnek íme egy gyors áttekintés a ruhatáradban leggyakrabban előforduló anyagokról, és arról, hogy hol tartanak a fenntarthatóság szempontjából:

Kender.

Vagyis a bolygó legsokoldalúbb növénye. A kender az egyetlen növény, amely táplálhat, ruházhat, otthont teremthet Önnek, és természetes szépségápolási termékeket biztosít. Mint szövet, a kender lélegző, meleg, nedvességelvezető, antibakteriális, és könnyen keverhető. Nagyon tartós szövet, amely mosással és viseléssel egyre puhábbá válik, és élete végén biológiailag lebomlik. Ezen túlmenően a kender növény nem igényel sok vizet, és hektáronként két-háromszor több rostot képes termelni, mint a pamut. Valójában feltölti a talajt, amelyben nő, ahelyett, hogy kivonná annak tápanyagait. Mindez azt jelenti, hogy fenntarthatósági szempontból a kender a legjobb lehetőségünk.

Vászon.

A lenvászon az utóbbi időben a kedvenc környezetbarát alapanyagunk lett, és nem véletlenül. Lenből készül, és már több száz éve dicsérik tartóssága miatt.

Szövetként légáteresztő, tartós, könnyű, nedvszívó, antimikrobiális, molyálló és hűsítő (mivel nyáron csökkenti a testhőmérsékletet, szemben a pamuttal). A fenntarthatóság szempontjából pedig sokkal kevesebb vizet igényel, mint a pamut, és nincs szükség vegyi műtrágyára vagy növényvédő szerekre. Bónusz: biológiailag is lebomlik.

Az organikus pamut az egyik legtermészetesebb szövet.

Peszticidek és szintetikus műtrágyák nélkül termesztik, és vegyszerek nélkül dolgozzák fel. Ökológiai szempontból a biopamut termesztése 62%-kal kevesebb energiát és 88%-kal kevesebb vizet használ, mint a hagyományos gyapoté (amely sokak meglepetésére az egyik legpiszkosabb termény). A fenntartható és etikus gyapot esetében számos tanúsítványt használnak, amelyek azt tanúsítják, hogy a gyapotot a. vegyszerek és gépi betakarítás nélkül termesztették, és b. vegyszerek nélkül dolgozták fel, így a végső ruhadarab vegyszermentes.

Más vonatkozó tanúsítványok biztosítják a tisztességes fizetést és a biztonságos körülményeket a gazdák számára (bár az, hogy a termesztés során ne legyenek kitéve vegyi anyagoknak, már most is nagy jelentőséggel bír). Az organikus ruházati márkák ezt az anyagot szinte minden típusú ruhadarabhoz használják: organikus melltartók, organikus matracvédők, organikus kismamaruhák, organikus babaruhák és még sok más.

Tanúsítványok: USDA tanúsítvánnyal rendelkező organikus, globális organikus textilszabvány (GOTS), organikus tartalom szabvány (OCS), jobb pamut szabvány, méltányos kereskedelem, Bluesign és Öko-Tex 100.

Újrahasznosított pamut

Az újrahasznosított pamutot ipari vagy fogyasztói hulladék felhasználásával állítják elő. Sok slow fashion márka használja ezt, és jó okkal. Ez azt jelenti, hogy kedvenc etikus pamut alsóneműje vagy fenntartható farmerje ipari szövethulladékból vagy más újrahasznosított pamutból készült ruhadarabokból készülhet.

Az újrahasznosított pamut segít megelőzni, hogy a divathulladék a szeméttelepen végezzék.

A tanúsítások és a szabályozás azonban nehézkes, mert nehéz tudni, honnan származik az újrahasznosított pamut. Azt is nehéz eldönteni, hogy az újrahasznosított pamut tiszta pamut-e (és így komposztálható-e), mivel egy ruhadarab akkor is újrahasznosított pamuttá válhat, ha valamilyen szintetikus keveréket tartalmaz (amennyiben a keverék legfeljebb 4%-os).

Tanúsítványok és szabványok: Globális újrahasznosítási szabvány (GRS), Újrahasznosított tartalom szabvány (RCS), Öko-Tex 100.

Bio kemp

Egy korábbi cikkünkben említettük, hogy a kender az egyik legkörnyezetbarátabb természetes szövet. Nagy termőképességű, növekedése egészséges a talaj számára (a fitoremediációnak nevezett folyamatnak köszönhetően), és sokkal kevesebb vizet igényel, mint a pamut.

A fő ok, amiért a szívünk a kenderruházatért dobog? Mert szén-dioxid-negatív nyersanyagnak számít. Valójában elnyeli a CO2-t a légkörből.

Mivel annyi előnye van (például természetes napvédő és antimikrobiális), és nehezebb termeszteni, a kender általában valamivel drágább, mint más fenntartható organikus anyagok, bár a jövőben várhatóan egyre több lesz belőle.

Tanúsítványok és szabványok: USDA tanúsítvánnyal rendelkező organikus anyagok, globális organikus textilszabvány (GOTS), organikus tartalmi szabvány (OCS), Öko-Tex 100 és Bluesign.

Ecovero

A Lenzing™, a világ legtöbb lyocell- és modálszáláért felelős márka nemrég egy újfajta viszkózszálat dobott piacra - az Ecovero. Ezek a szálak 50%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátásért és vízfelhasználásért felelősek, mint az általános viszkóz, változatos, fenntartható fa- és cellulózforrásokból származnak, és megfelelnek a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak. A Lenzing™ és termékei magasra teszik a lécet, ha a fenntarthatóságról van szó. Ha a nevüket látod egy márkához társítva, biztos lehetsz benne, hogy az zárt körfolyamatok alkalmazásával készült, és hogy a bolygó egyik legfenntarthatóbb textíliáját választod.

Pamut.

Bár a gyapot természetes szál, amely élete végén biológiailag lebomlik, ugyanakkor az egyik legkörnyezetbarátabb növény, ami létezik. A gyapotipar jelenleg a világ rovarölő szereinek 25 százalékát és a világ növényvédő szereinek 10 százalékát használja fel. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a fejlődő országokban 20 000 ember hal meg rákban és terhességvesztésben a hagyományos gyapotra permetezett vegyszerek miatt.

A gyapotnövények termesztéséhez hatalmas mennyiségű vízre van szükség (gondoljunk csak egy pólóhoz közel 700 gallon vízre), ami viszont jelentős terhet ró a környezetre. Láthatjuk, hogy a vízhiány milyen áldozatokat követelhet olyan területeken, mint Dél-Afrika és Kalifornia. Igen, a gyapotnak van egy fellendülőben lévő biopiaca, de ez nem oldja meg a vízproblémát. És bár a biopamutot nem termesztik növényvédő szerek és gyomirtók felhasználásával, gyakran olyan drágán adják, amit sokan nem engedhetnek meg maguknak.

Bambusz.

A bambusz a bambusz növényből származó természetes szál. Az anyag selymes textúrájú, hihetetlenül tartós és nedvességelvezető tulajdonságokkal rendelkezik. Mi több, a bambusz termesztéséhez nagyon kevés vízre, műtrágyára és növényvédő szerekre sincs szükség, és biológiailag lebomló. Van azonban egy árnyoldala is. A bambuszból szövetet készítő folyamat nagyon vegyszerigényes, és meglehetősen sok hulladék keletkezik. Ezáltal a bambusz sokkal kevésbé fenntartható, mint azt első pillantásra gondolnánk.

Bőr.

Az ellentmondásos anyagot gyakran tartják nem fenntarthatónak, mivel állatokból származik. Emellett általában rendkívül mérgező feldolgozási és cserzési módszerekkel készül. Ennek ellenére a The Leather Working Group jelenleg azon dolgozik, hogy forrásokat biztosítson a fenntarthatóbb forrásból származó bőrhöz, amelyet környezetbarát anyagokkal természetes módon cserznek, és természetes növényi festékekkel festenek, amelyek nem szennyezik tovább a vizeinket. A tervezők mostanában újrahasznosított bőrrel játszanak, és rengeteg új "növényi alapú" bőrinnováció kerül a játékba, mint például a Pinatex és a gombabőr, amelyek sokkal fenntarthatóbbak, úgyhogy figyeljék ezt a helyet.

Poliészter.

A poliészter egy olcsó, széles körben használt szintetikus szál, amely kőolajból készül - ugyanabból az anyagból, amelyből az általunk használt műanyag vizes palackok és elviteles dobozok készülnek. Gyűrődésálló és tartós szövet, amely gyorsan szárad... de akár 200 évbe is beletelhet, mire lebomlik. Bár a poliészter újrahasznosítható, a lebontása újabb kémiai folyamatot igényel.

2050-re több műanyag lehet az óceánban, mint tengeri élőlény. Az ilyen statisztikák arra késztetnek, hogy úgy gondoljam, semmi okunk arra, hogy a ruháink még több műanyag mikroszálat pumpáljanak a környezetünkbe, és biztos vagyok benne, hogy te is egyet fogsz érteni. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az újrahasznosított poliésztert, vagyis az rPET-et mostanában egyre gyakrabban használják, különösen az aktív ruházatban, fürdőruhákban és felsőruházatban. Az rPET a fogyasztás utáni újrahasznosított műanyagból készül, például vizes palackokból, tartályokból és használt poliészter ruhadarabokból. Az rPET használata csökkenti az olajfelhasználást, újrahasznosítja a hulladékot, és megszünteti a szűz poliészteripar szükségességét.

Akril.

Az akril a gyapjú szintetikus, mesterséges alternatívája. Bár könnyű, puha és olcsó, könnyen felszívódik, és nem szuper légáteresztő. Szintetikus anyagként az akril nem tud biológiailag lebomlani. Nem lehet újrahasznosítani sem, és előállításához mérgező vegyi anyagok és sok energia szükséges. Tehát itt van ez! Végső soron a divat és a textilhasználatunk kéz a kézben jár. Tehát bár az, hogy milyen anyagokat viselsz, fontos a környezet és általában a fenntarthatóság szempontjából, még fontosabb, hogy kevesebbet fogyassz és jobb minőségű darabokat vásárolj - ideális esetben olyanokat, amelyek természetes szálakból készültek, például kenderből, lenből és organikus pamutból, amelyek életük végén biológiailag lebomlanak.

Pinatex

Ahogy a névből sejthető, a Piñatex ananászból származik, és a bőr fenntartható és kegyetlenségmentes helyettesítőjeként lépett be a fenntartható divat világába. Lényegében egy élelmiszeripari melléktermék, amelyet az egyébként elégetett ananászlevelek hulladékából állítanak elő. Csökkenti a hulladék mennyiségét, és még akkor is képes a természetes biológiai lebomlásra, ha gyakran kombinálják fa alapú PLA-val. Csak vedd figyelembe, hogy egyes Pinatex márkák nem biológiailag lebomló gyantával is bevonják, ami valahogy meghiúsítja a lényeget. Mindent egybevetve azonban rengeteg potenciál rejlik benne, úgyhogy figyeljünk erre!